Az Európai Bizottság foggal-körömmel ragaszkodik a titkaihoz – a Patrióták átláthatóságot követelnek

Szerdán az Európai Parlamentben tartott konferencián mutatták be az MCC Brüsszel legújabb tanulmányát, amely leleplezi az Európai Unió intézményeinek és az európai NGO szervezetek kapcsolatait. 

A jéghegy csúcsa

A rendezvényen Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője elmondta, hogy átláthatóságra van szükség az Európai Unióban. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump kormánya több mint 5000 szerződést bontott fel a USAID-botránnyal kapcsolatban. A közelmúltban pedig több uniós botrányra is fény derült – többek között arra, hogy az Európai Bizottság titkos szerződéseket kötött magukat civilnek mondó zöldszervezetekkel, hogy azok lobbitevékenységet fejtsenek ki. A bizottság uniós pénzből azzal bízta meg az NGO-kat, hogy vegyék rá Brüsszel zöldpolitikai kezdeményezéseinek támogatására az európai parlamenti képviselőket és a tagállamokat.

De hozzátette, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa. Az Európai Unió több millió euróval finanszírozta a különböző területeken mozgolódó „civil” szervezeteket. 

– jelentette ki. „Az Európai Bizottság az adófizetők pénzét, az adófizetők akarata ellenében használta fel” – fűzte hozzá.

A brüsszeli átláthatóság a fasorban sincs a magyarhoz képest

A Patrióták eddig összesen 86 adatigénylését nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, hogy kiderítsék, mely szervezetek, mire és mennyi pénzt kaptak. Elmondta, hogy a bizottság eddig  minden adatigénylést visszautasított olyan képtelen indokokkal, minthogy

• „nem szerződéseket kértek ki, hanem információkat”,
• az „információk túl széles körét kérték ki”
• vagy éppen azzal a magyarázattal utasították el, hogy „a kért adatok már megtalálhatók a bizottság honlapján”.

Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy ehhez hasonló helyzet elő sem fordulhatna Magyarországon, hiszen a magyar átláthatósági szabályok – hasonlóan a vagyonbevallási szabályokhoz – jóval szigorúbbak.

Dömötör Csaba elmondta, hogy a bizottság kifogásai egyrészt alaptalanok, másrészt a valóságnak sem felelnek meg, mivel a bizottság honlapján a kért információk vagy nem vagy csak hiányosan találhatóak meg. Példaként a Magyar Helsinki Bizottságot említette, amely szervezetnek az Európai Bizottság által elismert, valamint a Helsinki Bizottság saját honlapján feltüntetett összeg között négyszeres különbség van. 

Ehhez hasonló szerződésekről további 10 ezres nagyságrendben van tudomásuk – tette hozzá. Dömötör Csaba kijelentette, hogy a bizottság elutasítása ellenére sem fogják abbahagyni az átláthatóságért folytatott küzdelmet, ha kell akkor más uniós szervekhez fordulnak jogorvoslatért – mint például az Európai Ombudsmanhoz. Főként azért is kell folytatni ezt a harcot, mert nem csak az Európai Bizottság, hanem az Európai Parlament is érintett.

Emlékeztetett, hogy a 2019-es EP-kampány során a parlament 50 milliárd forint értékben támogatott különböző médiumokat. Később kérdésre válaszolva arra is felhívta a figyelmet, hogy bármelyik uniós ország állampolgára is nyújthat be adatigénylést. Arra biztatott mindenkit, hogy éljen ezzel a demokratikus jogával, hogy így kerüljön nyomás alá az Európai Bizottság.

NGO: a megvásárolt legitimitás

Frank Füredi, az MCC Brüsszel ügyvezető igazgatója elmondta, hogy akkor szembesült elsőként az úgynevezett civilszervezetek valódi jellegével, amikor 2021-ben az – egy általa szervezett rendezvényen – az Open Society Foundations egyik vezetője azzal hencegett egy budapesti rendezvényen, hogy milyen szerepet játszottak Moammer Kadhafi líbiai elnök megbuktatásában. Füredi, amikor ezzel kapcsolatban aggályait fejezte ki – az OSF említett vezetője azzal válaszolt, hogy

Füredi szerint az Európai Bizottság ezeken az NGO-kon keresztül akar magának legitimációt szerezni. Megteremtik azokat a véleményeket, amelyeket hallani akarnak. Hozzátette, addig nem létezhet a nemzetek Európája, ameddig ezeket a hálózatokat nem számolják fel.

Brüsszel venné karjaiba az USAID árvákat

László András a Fidesz EP-képviselője a konferencián elmondta: „számos NGO valójában kormányok karjának meghosszabbításaként működik”, nem független civil szereplőként, ezt jól mutatják a közelmúlt korrupciós botrányai, mint például a Katargate az Európai Parlamentben, vagy Frans Timmermans zöldbotránya. Ezek az esetek ismételten rávilágítanak arra, hogy elengedhetetlen az átláthatóság:

mert sok esetben az NGO-k lobbisták, külföldi kormányok vagy káros üzleti érdekek fedőszervei”.

László András szerint a USAID felszámolása után Brüsszel mindenképpen azon lesz, hogy ezt a forrás kiesést valahogy pótolja, ezt azonban meg kell akadályozni. 

A két EP-képviselő egyetértett, hogy az bizonyítja legjobban, hogy ezek a szervezetek egyáltalán nem civilek, hogy a USAID-finanszírozás leállítása után azonnal pénzügyi problémák léptek fel, hiszen nem az állampolgárok támogatásaiból tartották fenn magukat.

Dömötör Csaba a jelentéssel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy bizonyos NGO-nak nemcsak ideológiai, hanem technikai céljaik is vannak, mint ahogy az látható volt Magyarországon az akku gyárak elleni megmozdulások idején.

Az egyik kérdező felvetette, hogy a médiumok esetében – mint például a Politico – az uniós szervek által nyújtott támogatás piactorzító hatásokkal járhattak, így azok versenyjogot is sérthették, Dömötör Csaba egyetértett, hogy az ügyet ilyen szempontokból is érdemes lenne megvizsgálni.

Így működik valójában az EU

Jacob Reynolds, az MCC Brüsszel szakpolitikai igazgatója ismertette a tanulmány legfontosabb megállapításait ezek szerint az elmúlt években az Európai Unió (EU) egyre nagyobb mértékben használta fel költségvetési hatáskörét az úgynevezett „értékeinek” kikényszerítésére, különösen azokban a tagállamokban, amelyek kormányai nem igazodtak az EU politikai menetrendjéhez.

„Ez a jelentés azonban rávilágít egy még aggasztóbb tendenciára” – jelentette ki. Az Európai Bizottság felhasználta az uniós költségvetést, hogy különféle „értékorientált politikai eszközöket” finanszírozzon. Ezek az online és offline médiakampányoktól kezdve számos olyan projektig terjednek, amelyek célja „az uniós értékek népszerűsítése” és „az Európai Unió közelebb hozása a polgárokhoz”. Miközben ezeket a programokat a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére tett erőfeszítésekként mutatják be, mélyebb vizsgálat során kiderül, hogy

Számos példa van arra is, hogy ezeket az alapokat nem csak az EU kinyilvánított értékeinek erősen átpolitizált megközelítésének előmozdítására használják, ami különösen aggasztó azokban az esetekben, amikor ezek az értékek nincsenek összhangban a nemzeti kultúrával hanem az EU támogatására is. Sokan a a kedvezményezett szervezetek kifejezetten elkötelezettek az európai föderalizmus vagy az integráció mellett, ami összhangban van a Bizottság politikai célkitűzéseivel.

Például a magyarországi Ökotárs Alapítvány – az Ökotárs Alapítvány által 2022-ben az Európai Bizottságtól 3,3 millió eurós támogatást kapott. A magyar állam szerint az alapítvány egy külföldről finanszírozott „politikai nyomásgyakorló hálózat helyi elosztó központja”. A szervezet nemcsak az Európai Bizottságtól, hanem olyan amerikai finanszírozóktól is, mint a Ford, a Rockefeller és a Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint az amerikai nagykövetségtől is kapott forrásokat. A jelek szerint ezeket a pénzeket több száz magyar szervezetnek osztja szét, hogy azok külföldről irányított programot kövessenek.

Ez az oka annak, hogy az EU szívesen figyelmen kívül hagyja a jogállamiság megsértését, ha Brüsszel-barát kormányokról van szó, mindaddig, amíg azok a valóban fontos kérdésekben megfelelnek az uniós politikának.

Lengyelországban a Donald Tusk vezette EU-párti koalíció hatalomra kerülése óta eltelt több mint egy év alatt példátlan támadást indított a jogállamiság ellen. Brüsszelben azonban mindezt csenddel fogadták, sőt, még éljenzik is – olvasható a tanulmányban. Az Európai Bizottság például 137 milliárd eurónyi befagyasztott pénzeszközt is feloldott, ami rávilágított az egész jogállamisági vita hamisságára.

Amint ez a jelentés bemutatta, számos úgynevezett nem kormányzati szervezet alapvetően ellentétes célt szolgál: ahelyett, hogy a civil társadalom törekvéseit közvetítenék a politikai döntéshozók felé, inkább a politikai döntéshozók – jelen esetben konkrétan az Európai Bizottság – elképzeléseit és szempontjait közvetítik a civil társadalom felé, amelytől finanszírozásuk tekintetében nagymértékben – ha nem is mindig teljes mértékben – függnek. 

A tanulmány szerint jelenleg gyakorlatilag lehetetlen nyomon követni az EU által finanszírozott összes propaganda orientált projektet, illetve az ezekre fordított összes pénzt. Az Európai Parlament egyik jelentése szerint a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós pénzügyi kötelezettségvállalások – az oktatás és kutatás területén megvalósuló uniós programok nélkül – 2022-ben legalább 2,6 milliárd eurót tettek ki, közvetlen irányítás mellett, az összes uniós program és alap tekintetében. A nem kormányzati szervezeteknek nyújtott támogatások teljes összege azonban valószínűleg magasabb lesz (2022-ben megközelítőleg 3,7 milliárd euró), mivel nem létezik a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó fogalommeghatározás és a nem kormányzati szervezetek, valamint a nonprofit szervezetek közötti egyértelmű megkülönböztetés is hiányzik.

Az EU és a civil szervezetek közötti kapcsolat jól szemlélteti az önerősítő jelleget:

Ezekben több ismert uniós tisztviselő is érintette. A tanulmány példaként említi a Nemzetközi Európai Mozgalmat (EMI), amelynek elnöke a prominens EU-párti politikus, Guy Verhofstadt, több mint 15 millió eurót kapott a 2021-2025 közötti időszakban a különböző támogatásokon keresztül. A szervezet kifejezett küldetése, hogy „előmozdítsa az európai integrációt” és „hozzájáruljon az egységes, föderális Európa létrehozásához”, így olyan lobbicsoportként működik, amely a Bizottság mélyebb egységre és központosított kormányzásra vonatkozó elképzeléseivel összhangban lévő szakpolitikákért száll síkra.

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP

***